Menü

Nyelvek

Member of Alliott Group Deutsche Anwalts Cooperation

Hírek

Vissza

Több milliárdos adóperben győzelem a nav-al szemben

2013. szeptember 17.

Kuntner Andreát, a VGD Ferencz & Partner Kft. adószakértőjét és dr. Fehér Dánielt, a Fehér és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédjét és adótanácsadóját kérdeztük.

Úgy tudjuk, hogy Önök egy több milliárd forint perértékű pert nyertek meg az adóhatóság ellen, aminek a lényege, hogy az adóhatóságot új eljárásra utasítják. Ritkán hallunk ilyen hírekről, hogyan történt, mikor indult a per, mi volt annak a tárgya? 

F.D.:
Maga az ügy az ún. adóhatósági eljárásokkal indult 2008 és 2010 között. Három eljárásról volt szó, amelyek során az adóhatóság az adózónak felrótta, hogy az Áfa fizetési és levonási kötelezettségét nem a jogszabályokkal összefüggésben gyakorolta. Az eljárások alapját az képezte, hogy az Európai Uniós közösségen belüli termékértékesítés során az a cég, amely az EU-ból a terméket beszerezte, azt nem közvetlenül a termék előállítójától, hanem egy ún. köztes kereskedő útján vásárolta meg. Az adóhatóság álláspontja szerint pedig ez a köztes kereskedő semmilyen érdemi tevékenységet nem végzett, hanem úgymond csak „számlázott”, ezért az ő tevékenysége nem minősült önálló tevékenységnek. Ezért az adóhatóság azt állapította meg, hogy az e termékbeszerzések utáni Áfa levonása nem áll összhangban a jogszabályokkal. Itt milliárdos tételekről van szó és az adóhatóság ezért több évre visszamenőleg rótta fel az adózónak az általa nem jogszerűnek minősített adólevonást, így adódott össze a tetemes összeg. 

Nagyon fontos tisztázni, hogy az adóhatóság sem vitatta, hogy ezek a termékek valójában megérkeztek-e, hiszen nem fiktív esetről, hanem tényleges, dokumentált termékmozgásról volt szó. Itt tehát arról ment a vita, hogy az a kereskedő, aki ebbe a kereskedelmi folyamatba köztes kereskedőként bekerült, érdemi tevékenységet végzett-e vagy sem.

K.A.:
Szeretném hangsúlyozni, hogy nemzetközileg abszolút elfogadott gyakorlat, hogy az áru többször is gazdát cserél az útja alatt anélkül, hogy ténylegesen a köztes kereskedők birtokába kerülne. Az ugyanis nem előfeltétel, hogy minden egyes tulajdonos kézbe is vegye az árut. Ügyfelünk az üzleti szempontok és a jogszabályi előírások figyelembevételével jóhiszeműen járt el és minden lehetséges előfeltételt teljesített az Áfa levonás tekintetében.

Oldal tetejére


Hogy néz ki egy ilyen adóper? Mi az ügyvéd és mi az adótanácsadó feladata?

K.A.:
Először is az adóper már csak az utolsó állomás. Egy ilyen folyamat egy adóvizsgálattal, hétköznapi nevén adóellenőrzéssel indul, amely során készül egy jegyzőkönyv a vonatkozó megállapításokkal. Már itt célszerű együttműködni az adószakértőnek és az ügyvédnek. Az adószakértő elsősorban a tartalmi elemeket vizsgálja, azaz mennyire alaposan vizsgálódott az adóhatóság, a megállapítás mennyire megalapozott, valóban megfelel-e a magyar jogszabálynak, a vizsgálat során figyelembe vették-e a nemzetközi adószabályokat, stb. Az ügyvédi vonal pedig főleg az eljárásjogra koncentrál.

F.D.:
Ebben az ügyben szerencsés helyzetben voltunk, mert már az első pillanattól bekapcsolódhattunk a képviselet ellátásba. Ahogy Andrea is említette, az adóper, bár a leglátványosabb, de mégiscsak az utolsó lépés. A recept  sikere ott kezdődik, hogy a megfelelő szakértői csapat már az első perctől részt vehet az adózói álláspont kifejtésében.

A stratégiai jelentősége miatt kezdetektől egy olyan szakértői csoport dolgozott az ügyön, amelynek az adott területeken megvolt a kellő tapasztalata. Ugyan mi magunk is rendelkeztünk jártassággal az adójogban, de nekünk is nagy segítség volt, hogy nem csak a hatósági, hanem a tanácsadási, ill. az ún. bizonylati vagy más néven számviteli oldalról is egy nálunk nagyobb ismeretekkel rendelkező szakértő segítette a munkánkat és valamennyi fejezetet együtt tudtunk kidolgozni. Sikerült azt a stratégiát megvalósítanunk, hogy kezdetektől nem az adóhatóságnak, hanem a bíróságnak dolgoztunk.  Ezért már az elején meg kellett jelölni azokat a fajsúlyos pontokat, ahol mind a tartalmi, mind a formai megállapítások hibásak voltak. Aztán ebből kellett építkezni úgy, hogy a bíróság is lássa, hogy az adóhivatalnak mit kellett volna bizonyítania, vizsgálnia és milyen hozzáállást kellett volna tanúsítania.

K.A.:
Az állandó gyakorlatunk alapján tudjuk, hogy, a jegyzőkönyvre tett észrevételeket az adóhatóság nem veszi figyelembe az elsőfokú határozatában, az elsőfokú határozat elleni fellebbezésünkben írtakra pedig a másodfokú határozat csak a legritkább esetekben reagál. Az adóhatóság részéről a jegyzőkönyvben  ill. az elsőfokú határozatban kifejtettek permanens megismétlődésére számíthatunk függetlenül attól, hogy mennyire szakszerű érveket hozunk fel az adózók képviseletében. Ez a gyakorlat a költségvetés szempontjából is nagyon kedvezőtlen, hiszen adott esetben több száz millió forint késedelmi kamatot, bírósági és egyéb költséget  is megspórolhatna az adóhatóság, ha már a kezdetektől szakértő partnerként vitatná meg az álláspontokat és adott esetben elfogadná az érveinket. Ezzel jelentős kapacitást tudnának felszabadítani annak érdekében is, hogy valóban az adóelkerülő cégeket találják meg és velük szemben állapítsák meg az adóhiányt.

Oldal tetejére


Miután bírósági szakaszba lépünk, milyen eljárási rendre számíthatunk?

F.D.:
A bírósági szakasz előtt az adóhatóság jogorvoslat esetén kétfokú eljárásban hozza meg döntését. A másodfokú határozatot, amely már jogerős és végrehajtható, akkor lehet a bíróság előtt megtámadni, ha jogszabálysértő rendelkezéseket tartalmaz. A bíróság egyfokú eljárásban dönti el azt, hogy a kereset megalapozott-e, és általában egy tárgyaláson határoz, amelynek jellemzője, hogy az iratok felülvizsgálatáról szól. A bíróság nem egy elejétől fogva teljesen új eljárást folytat le, hanem a kereseti kérelem alapján megnézi, hogy az adóhatóság a hivatkozott jogszabályt formai és tartalmi szempontból betartotta-e. Ha megállapítja a jogsértést, akkor az adóhatóság határozatát megsemmisíti és az adóhatóságot új eljárásra kötelezheti, illetőleg arra is van joga, hogy a határozatot megváltoztassa.

Oldal tetejére


Ha a NAV adóhiányt állapít meg, ennek befizetése mikor esedékes?

F.D.:
Alapesetben a másodfokú határozat az, amely jogerős és végrehajtható, tehát ennek alapján lép életbe a fizetési kötelezettség. Ez alól akkor van kivétel – mint pl. ebben az esetben is –, amikor az adóhatóság már az elsőfokú határozatot is azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja. Nagy összegeknél az adóhatóság igyekszik az adótartozást hamarabb behajtani, hogy így biztosítsa a fedezetet. Ha bírósági szakaszba jut az ügy, akkor kérhetjük a jogerős másodfokú határozat végrehajtásának felfüggesztését, magyarul azt, hogy a bírósági felülvizsgálatra tekintettel ne hajtsák végre a követelést. A gyakorlat azonban erre tapasztalataink szerint a legszélsőségesebb esetben sem ad lehetőséget, még akkor sem, amikor mérleggel, banki bizonylatokkal igazoljuk az adózó fizetésképtelenségét.

Oldal tetejére


Az adóhatóság több milliárd forintos adóhiányt állapított meg ügyfelüknél és igazukat több év alatt tudták megvédeni. Ez idő alatt ügyfelük milyen lépésekre kényszerült, hogy tevékenységét folytatni tudja?

K.A.:
Csak a tulajdonos által rendelkezésre bocsátott plusz forrás segítségével sikerült megoldani a finanszírozási nehézségeket. Ha nincs ilyen háttere és lehetősége egy adózónak, akkor az adóhatóság megindítja a végrehajtást és akár a cég ellen felszámolási eljárást kezdeményezhet.

F.D.:
A felszámolási eljárás kapcsán meg kell jegyezni, hogy az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata esetén erre nem mindig kerül sor, ha pedig mégis, úgy a felszámolásról döntő bíróság rendszerint az adóhatósági határozatot felülvizsgáló bíróság döntése után határoz e kérdésben.

Oldal tetejére


Tegyük fel, hogy egy vállalkozás abba a helyzetbe kerül, hogy a NAV azt állítja: jelentős adóhiány áll fenn a társaságnál, a cég mit tegyen ebben az esetben?

K.A.:
Mindenképpen azt javasoljuk, hogy egy nagyobb megállapítás esetén, már az azt követő ún. jegyzőkönyvi szakaszban forduljanak szakértőkhöz, hiszen minden egyes lépcsőnél veszítünk a védekezési lehetőségekből. Például fontos, hogy a bizonyítási indítványokat már az ellenőrzés során, ill. az elsőfokú hatósági eljárásban megtegyük, mert a későbbiek során erre egyre szűkebb lehetőség nyílik. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy mire van szükség, egy adószakértőkből és adójogászokból álló összehangolt szakértői csapat munkája elengedhetetlen.

F.D.:
Ezt én is fontosnak tartom. Az ügyvédi képviseleten túl, az adószakértői háttérrel történő együttműködés is nélkülözhetetlen, mert a bizonylati oldalról is felül kell vizsgálni az adóhatóság megállapításait, hogy az valóban megalapozott-e. Ezt csak olyan szakember tudja elvégezni, aki adószakértőként napi szinten foglalkozik bizonylatokkal és beszámolókkal, és ez jellemzően nem az adójogászok szakterülete.

Oldal tetejére


Az önök tapasztalata alapján évente nagyságrendileg mennyi adóper van Magyarországon? Ezek közül van-e arról információ, hogy az ilyen nagyságú perek milyen arányt képviselnek ezek között?

F.D.:
Ha jól emlékszem, a NAV közzétett egy listát 2012-ről, amelyben közel 50 milliárd Ft-ra tette azt a nagyságrendet, amely a bíróság előtt megtámadott adóhatósági határozatokon alapult, azaz ezen összeg után állapítottak meg fizetési kötelezettséget. Ebből mi mintegy 10%-kal részesültünk.

K.A.:
Tapasztalataink szerint viszonylag alacsony az adóhivatal ellen indított perek száma, amely annak is betudható, hogy az adózók sokszor nem mennek el a végsőkig, félnek az egyoldalú, bürokratikus döntésektől.  A mi esetünk azért is precedens értékű, mert bebizonyítottuk, hogy kitartással, tőkével, hajlandósággal, megfelelő eszközökkel igenis el lehet érni azt, hogy a bíróság előtt az adózó megvédje igazát.

Oldal tetejére


Végezetül, mi lett a per eredménye?

F.D.:
A magyar állam késedelmi kamattal növelve köteles volt visszafizetni a megalapozatlanul beszedett adót és megtéríteni az ügyvédi költségeket. Itt meg kell jegyezni, hogy sajnos a bíróságok általában nem ítélik meg az igazolt teljes ügyvédi költséget, hanem élnek a mérséklésükre vonatkozó jogszabályi lehetőséggel, ha azt túlzott mértékűnek találják. Márpedig a legtöbb esetben ez történik, mert a bíróságok nincsenek tisztában az ügyvédi működés valós költségeivel és ezért a munkadíjakkal kapcsolatban sem látnak reálisan.

K.A.:
Egyértelmű, hogy nem vagyunk egyenlők, hiszen a hatósági oldalnak rendkívül nagy erőfölénye van, mind az érvelési rendszerében meghozott határozatokban, mind a pénzbehajtás oldalán. Azt mondhatjuk közösen, hogy ennek a joggyakorlatnak úgy lehet véget vetni, hogyha folyamatosan újra és újra bebizonyítjuk, hogy nem volt igazuk vagy nem megfelelően bizonyították igazukat. Előbb-utóbb talán eljutunk oda, hogy nem fordulhat elő olyan eset, hogy egy megalapozatlan  adóhatósági határozat miatt a vállalkozások ellehetetlenüljenek.

Oldal tetejére


 

Kapcsolatfelvételhez és további információkért kattintson ide!

 

 

 

 

Member of Alliott Group

 

Deutsche Anwalts Cooperation